SEGÍTETT A MOSOLY

 

2020. április 30.

 

Aki figyelemmel kíséri a stúdióm közösségi média felületeit vagy feliratkozott a hírleveleimre, az korábban találkozhatott azzal a példátlan kezdeményezéssel, amelynek keretében a fotós társadalom az agydaganattal kezelt, 14 éves Szonja támogatására fogott össze!

 

Velem együtt több fotós kolléga az ország számos pontján két kijelölt napon fotózta a segítő szándékú jelentkezőket. Amíg mi életre szóló emlékeket készítettünk nekik, ők a fotózás kedvezményes díját a Szonja Gyógyulásáért Alapítvány számlájára utalták.

A kezdeményezés sikerrel zárult, a fotózásra jelentkezőknek és az egyéb felajánlásoknak köszönhetően már január első napjaiban összegyűlt az az összeg, ami Szonja kölni gyógykezeléséhez lett volna szükséges. A sors úgy hozta, hogy a kölni időpontot megelőzően kiderült, hogy itthon is adott a lehetőség egy célzott kezelésre, ami eredményt hozhat, ezért a németországi időpont halasztásra került. Már kitűzték az új kölni időpontot, amikor Szonja váratlanul sürgős klinikai ellátásra szorult, átesett egy agyi shunt-beültető műtéten is. Február végétől már szerencsére otthoni környezetben gyógyulhat a beszámolók szerint hihetetlen erővel küzdő kislány.

 

A vírusos időszak berobbanása után sokáig nagyon izgultam érte. Aki nincs szoros ismeretségben a családdal, az csak a Facebook oldalon keresztül kap friss híreket, azok viszont az utóbbi időben ritkábban frissültek. 10 nappal ezelőtt azonban jött egy olyan poszt, amire régóta vártunk.

 

Részlet Szonja édesanyjának bejegyzéséből, 2020. április 20-án:

 

"A legutóbbi helyzetjelentéskor azt írtam, hogy nem nagyon történik újdonság a házunk táján, mióta itthon ápoljuk Szonját. Hát azóta bizony történt és jó irányba :-) A legutóbbi MRI kimutatta, hogy bár a daganat nem nőtt, de mellé lett egy annál kicsivel nagyobb méretű ödéma, ami nyomta a kisagyat. Szükségessé vált, hogy szteroidot kapjon, mert az képes a gyors ödémacsökkentésre.

 

A legnehezebb napokban-hetekben Szonja kizárólag a gyomorszondán át kapott táplálékot, maximum vizet tudtunk neki adni szájon keresztül, sportkupakos palackból csepegtetve. Nagyon-nagyon nehezen értettük, hogy mit mond, sokszor kellett ahhoz folyamodnunk, hogy lebetűzte, amit szeretne mondani. Mi mondtuk az ábécét, ő pedig a bal kezével megszorította a kezünket az adott betűnél. Mondani sem kell, hogy ez nem túl sok csevegést tett lehetővé. Főleg az éjszaka közepén volt nehéz félálomban megérteni, mit szeretne.

 

Mióta kapja a gyógyszert, most úgy vagyunk, hogy Szonja beszél, nem is akárhogy! Konkrétan csicsereg (plusz nagyon jó a humora, sokat nevetünk). Ma pedig már a tápszeradagolót is leállítottuk, mert annyit eszik szájon át, hogy az bőven fedezi a kalória-szükségletét. Több hónapnyi kihagyás után hihetetlen öröm volt számára akár az üres kenyér íze is. Már húsvétra is annyira jól volt, hogy ki nem hagyta volna a csokinyúl-evést. Most még 1-2 nap dorbézolást engedélyezünk neki, de aztán egy komolyabb diétába kezdünk, megtámogatva természetes hatóanyagokkal, amik tovább tudják majd csökkenteni a fejében az ödémát.

 

A látása sajnos továbbra sem jó, csak sziluetteket lát, de reméljük, hogy ez is tud majd javulni.

Köszönjük a sok drukkot!"

 

2020. április 21.

 

"Újabb mérföldkő: több hónapnyi fekvés után újra ülés!"

 

Legutóbb már 2 órát ült a kerekesszékben, végre kint lehetett a kertben a friss levegőn! Apró, de biztató, örömteli lépések ezek!

 

Szorítsunk együtt Szonjának, küldjük továbbra is az energiát!

A jótékonysági fotózáson nálam készült képekből mutatok Nektek néhányat a teljesség igénye nélkül!

JÓNAK LENNI JÓ!

KÖSZÖNÖM, HOGY CSATLAKOZTATOK!